A hőátbocsátási tényező fogalma, mérése és fontossága

Olvasási idő: 7 perc


A hőátbocsátási tényező (U érték) azt fejezi ki, hogy mennyi hőenergia távozik a melegebb helyről a hidegebb helyre adott idő alatt. Tudjon meg többet a témában!

A hőátbocsátási tényező elkerülhetetlen fogalom azok számára, akik építkezés vagy lakásfelújítás előtt állnak. De mit jelent pontosan és miért olyan fontos a környezet- és pénztárcabarát, energiahatékony épületekhez? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a hőátbocsátási tényező jelentését, számítását és a 2024-ben hatályos vonatkozó követelményeket.

Mi a hőátbocsátási tényező fogalma?

Bár a modern épületek bámulatos hőtartó képességgel rendelkeznek, az olyan modern építőanyagoknak köszönhetően, mint például a kőzetgyapot és az üveggyapot, mégis a hő egy részét átbocsájtják. Hogy ez mit is jelent pontosan? Mutatjuk!

A Szegedi Tudományegyetem meghatározása szerint, a hőátbocsátás jelentése következő:

“Ha a két közeg között a hőátvitel úgy valósul meg, hogy közöttük szilárd fal van, a hőnek a falon és a fal két oldalán elhelyezkedő határrétegen is át kell hatolnia. Az ilyen kétoldali hőátadásból és egy- vagy többrétegű falon át történő hővezetésből álló komplex folyamatot nevezzük a hőátbocsátásnak.”

A homlokzat, födém, padló, nyílászárók és egyéb szerkezeti elemek télen a beltéri meleget engedik ki, míg nyáron a kültéri forróságot engedik be. A hőtartó képességet elsősorban a használt építőanyagok határozzák meg, e képességüket pedig szükséges egy energetikai mérőszám segítségével egzakt módon meghatározni. Itt jön a képbe a hőátbocsátási tényező (jele: U, mértékegysége: W/m²K, vagyis watt/négyzetméter-kelvin), amely azt adott építőanyag egy négyzetméterre vetített hőveszteségét fejezi ki.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az alábbi módon határozza meg a hőátbocsátási tényezőt.

“A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m²K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza nem homogén szerkezetek esetén a szerkezeten belül, jellemzően előforduló átlagos mennyiségben figyelembe vett pontszerű (rögzítési rendszerek, konzolok, csavarok, átkötővasak stb. által okozott) és vonalmenti (vázszerkezetek, hézagok, panelcsatlakozások stb. által okozott) hőhidak hatását is.”

Miért fontos a hőveszteség minimalizálása?

  • Értelemszerűen az alacsonyabb hőátbocsátási tényezővel rendelkező anyagok szigetelőképessége jobb, amely hozzájárul a hőveszteség csökkentéséhez. Számos ok szól amellett, hogy az építőanyag kiválasztáskor a kedvezőbb hőátbocsátási tényezővel rendelkező terméket válasszuk. Lássuk a legfontosabbakat!
  • A hőveszteség csökkentésével minimalizálhatjuk ökológiai lábnyomunkat, hiszen csökken a fűtésre és hűtésre fordított energia mennyisége.
  • A kedvezőbb energiafelhasználás következtében jelentős összeget – nagyobb alapterületű magánlakások esetén akár évi többszázezer forintot – takaríthatunk meg. Így belátható időn belül megtérül a magasabb költségű építőanyag miatti extra pénzbeli ráfordítás.
  • A korszerű szigetelés növeli az ingatlan eladási értékét, így a befektetés nem csupán az alacsonyabb fűtési költségeknél térül meg.
  • A hőveszteség redukálásával növelhető az ingatlan hasznos élettartama, hiszen a hőhidak fokozott amortizációhoz vezethetnek.

Ismerje meg modern homlokzati hőszigetelő rendszereinket és elemeinket, valamint szigetelő anyagainkat, amelyek kiváló hőtartó képességgel rendelkeznek!

Hőátbocsátási tényező kalkulátor: így határozhatjuk meg a hőveszteséget

A veszteség mértéke könnyen kiszámolható akár papíron is, az egyszerűség kedvéért azonban érdemes egy táblázatkezelő szoftvert használni. A saját készítésű hőátbocsátási tényező kalkulátor segítségével másodpercek alatt határozhatjuk meg a veszteség mértékét és a felmerülő extra költségeket. Következzenek a számítás lépései!

  • Elsőként szükséges a falak teljes területének meghatározása. Ehhez csupán össze kell szorozni a szoba hosszát, szélességét és belmagasságát. A példában szereplő szoba esetén: 6×7 méter, illetve 3 méter belmagassággal számolunk.
  • A példában szereplő szoba esetén a teljes falméret = (2*6+2*7)*3= 78 m2
  • Tételezzük fel, hogy a fal esetén a hőátbocsátási tényező 1 W/m2K, a beltéri hőmérséklet 20 °C, míg a kültéri hőmérséklet 5 °C.
  • Ez esetben 15 Watt / négyzetméter távozik a falakon keresztül.
  • Az utolsó lépésként a teljes hőveszteség meghatározásához: 78*15= 1170 Watt.

A fenti számítás rámutat arra, hogy milyen fontos a megfelelő U-értékkel rendelkező építőanyagokat választani építkezés és szigetelés során.

Hőátbocsátási tényező táblázat: melyek a hatályos követelmények 2024-ben?

2021-ben jelentősen megszigorították a hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket. A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó előírásokat, amely minden 2023. október 31-étől benyújtott építési engedély esetén irányadó. Következzen a hőátbocsátási tényező táblázat a hatályos követelményekről!

Épülethatároló szerkezetA hőátbocsátási tényező

követelményértéke (W/m2K) (*)

Homlokzati fal0,24
Lapostető0,17
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek0,17
Padlás és búvótér alatti födém0,17
Árkád és áthajtó feletti födém0,17
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett0,26
Üvegezés1,0
Különleges üvegezés (magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés)1,2
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (> 0,5m2) (**)1,1
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró

(> 0,5m2) (**)

1,4
Homlokzati üvegfal, függönyfal (**)1,4
Üvegtető1,5
Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola (> 0,5m2)1,7
Tetősík ablak (> 0,5m2)1,3
Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)2,0
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó1,4
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu1,8
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal0,4
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal1,5
Lábazati fal0,3
Talajjal érintkező fal csak új épületeknél) (***)0,3
Talajon fekvő padló (új épületeknél) (***)0,3
Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) (****)1,0

 

A rendelet az alábbi megjegyzéseket fűzi a táblázathoz:

“(*) A követelményérték határoló szerkezetek esetében az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozik. Új épületek és felújítások esetén a tervezett szerkezeteket állagvédelmi szempontból is ellenőrizni kell.

(**) A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, a transzparens szerkezet (üvegezés), annak távtartói és hasonló funkciójú szerkezetek hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. Társított árnyékoló szerkezetek hővezetési ellenállásának többlet hőszigetelő hatása az elemi követelmények ellenőrzésekor nem vehető figyelembe.

(***) A talaj hatását is tartalmazó egyenértékű hőátbocsátási tényező. Terepszint közelében vagy terepszint felett fekvő padló esetében a padló kerülete mentén vízszintes síkban legalább 2,5 m, vagy függőleges síkban a padlósík alatt legalább 1,5 m mélységig perem hőszigetelést kell alkalmazni, amely legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállással rendelkezik. Ha a terepszint közelében fekvő padló tartalmaz legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállású hőszigetelő réteget, perem hőszigetelésként elegendő a terepszint alatt 0,5 m mélységig függőleges síkban elhelyezni legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállású hőszigetelő réteget.

(****) A követelmény teljesítése elhagyható, ha a számítás igazolja, hogy az energiagyűjtő fal fűtési szezonra vetített energiamérlege jobb, mint a követelménynek megfelelő azonos méretű homlokzati fal energiamérlege.”

Gyakori kérdések és válaszok

Honnan ismerhető meg a különböző anyagok hőátbocsátási tényezője?

A gyártók a termékoldalakon vagy műszaki leírásban kötelesek feltüntetni a különböző anyagok hőátbocsátási tényezőjét. Érdemes minden esetben ezeket az adatokat használni a számításokhoz a pontos eredmények érdekében.

Mi a hőátbocsátási tényező mértékegysége?

A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m²K, vagyis watt/négyzetméter-kelvin.

Mi a hőátbocsátási tényező jele?

A hőátbocsátási tényező jele U (vagy U-érték), amelyet régebben Magyarországon k betűvel jelöltek.

Érdeklik az XPS hőszigetelő rendszerek? Tekintse meg termékeinket!