Olvasási idő: 4 perc
Amit az EPS hőszigetelésről tudni kell
Az EPS, másnéven polisztirol alapú táblás keményhab hőszigetelés igen kedvelt szigetelő anyag. Viszont a nagy kérdés, hogy valóban káros lehet-e az egészségre? Induljunk ki abból, hogy az ilyen típusú hőszigetelés kezeléséhez vagy tárolásához nem szükséges védőfelszerelés viselése. Már ebből is arra következtethetünk, hogy nem tartalmaz az emberi szervezetre káros anyagokat.
Vizsgáljuk meg, hogyan készülnek az EPS gyöngyök és rántsuk le a leplet az igazságról. A hőszigetelés alapját az egymáshoz szorosan tapadó gyöngyök adják, melyek anyaga polimerizált sztirol és habosító, egy jókora égésgátló adalékkal felvértezve. A gyártás során a kis golyók megpuhulnak, majd tízszeresükre duzzadnak.
Ezáltal apró cellák alakulnak ki a gyöngyök belsejében, kérgük pedig megkeményedik. A kialakult nyomáskülönbség okozza, hogy a cellák levegővel töltődnek fel, így végeredményben a szigetelés 98%-a levegő. A folyamatot megismétlik, ezután tömbösítik, majd lapokra vágják az anyagot.
Az EPS hőszigetelés összetétele
Lássuk, mit tartalmaz egy EPS szigetelés, ami esetleg káros lehet az egészségre. Már most eláruljuk, hogy valójában semmit, de vegyük sorra ennek bizonyítását is. A sztirol, a természetben is előforduló anyag, megtalálható többek között a kávéban, sörben, de még az eperben is. A pentán is természetes anyag, habár azt csupán a gyártás során használják fel, a késztermék már nem tartalmazza ezt az anyagot.
Az sem igaz, hogy meleg hatására a HBCD (égésgátló anyag) kipárolog. Ezt bizonyítja, hogy nem szükséges védőfelszerelést viselnie az anyaggal dolgozó szakembernek. A korszerűbb szigetelésekben egyébként már jó ideje nem HBCD-t használnak égés gátló gyanánt.
Józan paraszti ésszel az is egyértelmű, hogy még ha párologna is bármilyen egészségtelen anyag az ESP lapokból, annak egy összetett rendszeren, akár falakon kéne a lakótérbe kerülnie, ami fizikailag valójában kivitelezhetetlen.
Amit a kőzetgyapot hőszigetelésről tudni kell
A másik élversenyző a piacon a kőzetgyapot, ami a szálas hőszigetelő anyagok táborát erősíti. Anyagát ásványi szálak adják, gyártásához bazaltot és mészkövet olvasztanak, ezekből pedig vékony szálakat fújnak. Ezeket táblákká préselik, majd a fenol-formaldeid gyantát használják kötőanyagként, többek között ennek köszönhető viszonylag nagy súlya is.
A gyártás mechanizmusából adódóan elkerülhetetlen a védőfelszerelés használata, hiszen a kis üvegszálak megtapadhatnak a torkunkon, vagy akár a tüdőnkbe is bejuthatnak. Képesek kisebb hegeket okozni, de hosszabb távú káros következményeket is okozhatnak. Irritálhatják a nyálkahártyát, a bőrt és persze a légutakat is.
A kötőanyag nagy kockázatot hordoz
A fenol-formaldehid gyanta egyébként nagyobb kockázatot jelent, mint az üvegszálak. Ez az anyag funkcionál a hőszigetelés kötőanyagaként és mindkét összetevője bizonyítottan káros az egészségre. Az USA-ban és Kanadában már betiltották ezen anyag használatát, Magyarországon még nem.
Emellett tűzálló tulajdonsága miatt kedvelt, bár tűz hatására kötőanyagából cianid szabadul fel. Ez köztudottan mérgező anyag, ezért érdemes többször is átgondolni használatát. Mindenekelőtt persze tegyünk meg mindent a tűzvész elkerülése érdekében.
Gondolnunk kell arra is, hogy nem csupán építéskor, de a ház bontásánál is kötelező az egész testet takaró védőfelszerelés használata. Mikor az anyag elöregszik és kénytelenek vagyunk azt cserélni, bizonyosodjunk meg róla, hogy az ott dolgozó szakember teljesen biztonságosan van felöltözve a munkavégzéshez.
Tanulságképpen azt javasoljuk, hogy mielőtt hőszigetelő anyagot választunk, okvetlenül konzultáljunk szakemberrel. Ellenőrizzük a tanúsítványokat, ismerjük meg az összetevőket és semmiképp ne próbáljuk bizonytalan forrásból vásárolni.
