Épületenergetikai felújítás

Az Unió országaiban „lakhatási krízist” emlegetnek, melynek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának elöregedése, az energetikai elvárásoknak 80%-ban nem megfelelő állapot. Az energiaárak drasztikus áremelkedését megelőzően jellemző személet volt hazánkban, hogy a tulajdonosok nem költenek lakóingatlanjuk felújítására, mert nem éri meg, megalkudtak a lakhatás minőségének kárára.

Fordulat a magyar lakhatási krízisben, hogy a lakosság már költene felújításra, elsődlegesen rezsicsökkentés, energiamegtakarítási megfontolásból, de nincs elegendő pénze a megemelkedett árviszonyok közepette. Kétszámjegyű hitelkamatok mellett az emberek jellemzően nem egészítik ki megtakarításaikat banki hitelekkel, inkább kivárnak. Az ÉVOSZ meglátása szerint a program finanszírozására megoldást jelentene, ha Magyarország a szén-dioxid kibocsátási engedélyek megvásárlása helyett a felhasznált energia csökkentésére irányítaná át a forrásokat. A szervezet elnöke, Koji László érvelésében hangsúlyozza, hogy ne Brüsszel, hanem a hazai lakosság jusson forráshoz az energiamegtakarítás okán.

A hazai építőanyag gyártókat tömörítő szakmai szervezet javaslatának lényege, hogy az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki 1+1 forint alapon, azaz 50%-os vissza nem térítendő támogatásért lehessen pályázni. A gondos tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.

A tartós rezsicsökkentést az energiamegtakarítást szolgáló felújítás eredményezi és kevésbé az állam által támogatott rezsidíjak. Az ÉVOSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásoknál a legtöbb energia a nyílászárókon, a falakon és a födémen keresztük szökik el. A külső nyílászárók cseréjével, a külső falak és a födémek hőszigetelésével tehát indokolt kiemelten foglalkozni.Ezen építési termékek esetében jelentős a hazai gyártás volumene, választéka és jellemző a magyar tulajdonú vállalkozások erős piaci jelenléte.

Az építőipar összes teljesítményén belül az Európai Unióban 35%-os részarányt képvisel a lakásügy, a lakásépítés és -felújítás. Nálunk ez 20% körüli, ami a jelenlegi árviszonyok és a kereslet csökkenésének mentén zsugorodik. Az építőipar számára megrendeléseket és foglalkoztatási lehetőséget jelent a lakásfelújítások bezuhanásának mérséklése. Elsősorban a kis-, közepes vállalkozások számára és a hazai építőanyag-gyártók részére jelent mentőövet az ÉVOSZ javaslata.