Tibor Dávid: stratégiai kényszer lett a szigetelés az energiaválságban, állami programok kellenek

Kellenek a központi programok, szükség van arra, hogy a magyar kormány is belenyúljon, ahogy sok más ország teszi – mondta el Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. A cégvezér beszélt arról is, hogy a Masterplastnak mennyire fáj az energiaárak emelkedése és hogy miért döntött úgy a vállalat a napokban, hogy belép egy új piacra.

Többször hangoztattátok, hogy az energiaválság megoldásának kulcsa a szigetelés, hiszen a legjobban spórolni a fel nem használt energiával lehet. Mit láttok az iparágban most, hogy érkeznek a lakossághoz és a vállalatokhoz a horribilis energiaszámlák és közeleg a nehéznek ígérkező téli időszak?

Az utóbbi hónapok eseményei még inkább felértékelték a szigetelőanyag-gyártás fontosságát és mostanra az épületek szigetelése nem csak környezetvédelmi és gazdasági kérdés lett, de stratégiai és politikai kényszer is. Európa nem fog visszafordulni az orosz energiafüggőség csökkentésének útjáról és jelenleg az alternatív energiatermelési lehetőségekkel limitált a rövid időn belül elérhető eredmény. A szigetelés viszonylag kis beruházással és gyorsan elérhető, az európai lakóépületállomány felújítása pár év alatt elvégezhető, míg egy nukleáris erőmű felépítése alaphangon tíz év.

Eviden, hogy a legjobb energiahatékonysági eszköz az energiamegtakarítás, hiszen akkor lehet nyerni a legtöbbet, ha a viszonylag egyszerűen megspórolható energiát nem pazaroljuk el.

Ez nem csak a magánépületekre igaz, a középületek szigetelésében is vannak energiamegtakarítási lehetőségek, a vállalati szektorban pedig sokan most néznek szembe a tízszeresére nőtt energiaszámlákkal, amit kérdéses, hogy ki tudnak-e gazdálkodni. A vállalkozóknak nincs sok választásuk, vagy befejezik a tevékenységüket, vagy szigetelnek.

Mi lesz, ha jön a recesszió? Mennyire válságálló a szigetelőanyagok piaca?

Véleményünk szerint jönni fog a recesszió, úgy készülünk, hogy az idei és a következő két év nehéz, recessziós külső környezetben zajlik majd, és abban is biztosak vagyunk, hogy az új ingatlanberuházások visszaesnek. A szállodaprojekteknél, irodaházprojekteknél jelentősebb, a lakásprojekteknél mérsékeltebb csökkenéssel számolunk. Az ipar, ami az ipari csarnokokat, raktárakat, logisztikát foglalja magában, könnyebben átvészelheti, mivel annyi új beruházó érkezik Magyarországra, és a webáruházak elterjedése miatt annyi logisztikai központ épül, hogy ott nem számítunk komolyabb lejtmenetre.

Lehet, hogy kevesebb újlakás fog épülni, de vastagabb szigeteléseket alkalmaznak, hiszen mindenki az A-kategóriás energiahatékonyságot célozza. Emellett lesz egy erős felújítási hullám, ami nem csak idén, de a következő években folytatódhat, így a szigetelőanyagok iránti kereslet nem fog csökkeni. Még ha lassul is az újlakás piac, a szigetelőanyag éves értékesítési volumenében nem számítunk visszaesésre a jelenlegi energetikai-gazdaságpolitikai kényszerhelyzet közepette, legrosszabb esetben stagnálást várunk, de inkább a növekedési ütem csökkenését tartjuk valószínűnek.

A következő évek kilátásait javítja, hogy idén még erős volt az építőipari aktivitás és a szigetelés az építkezések vége felé esedékes, így a ciklikusságban van egy kis lemaradás. Az idei első félévig elindult lakóingatlan-és irodafejlesztések jövő év őszére jutnak el a szigetelési fázisig, így ezek a projektek a 2023-as üzleti évet még biztosan magasan tartják. Nagyon élénk őszt várunk, sokan szeretnének szigetelni és még a jövő év is pezsgő lehet. Inkább 2024-től lesz érezhető a most kieső projektek hatása, de véleményem szerint ezt bőven kompenzálni fogják a felújítások.

Az elmélet jó, hogy szigeteléssel meneküljük az orosz energiafüggőségből, de a gyakorlatban miből fogja a felújításokat finanszírozni a lakosság, ha jön a recesszió, vállalatok mennek csődbe, munkahelyek szűnnek meg és tombol az infláció?

Meggyőződésünk, hogy központi programok kellenek, szükség van arra, hogy a magyar kormány is belenyúljon, ahogy sok más ország teszi. Olaszországban 110 százalékos adóvisszatérítést ad az állam, Szlovákiában pedig elindult egy új zöld program, amelynek keretein belül 30 ezer szigeteletlen, energiafaló ház szigetelését támogatják, összesen 560 millió euróból.

Magyarországon az otthonfelújítási program hasznos, de érdemes lenne ezt energetikai felújításra szűkíteni és meghosszabbítani, amire nem került még sor. A fizetőképes kereslet csökkenhet a válságban, a forráshiány kezelésére pedig megoldás lehet, ha az MNB újraindítja a zöld hitelt és nem csak az új, magasan hőszigetelt lakásokra teszi elérhetővé, hanem felújításokra is. Egy kedvezményes kamattal gyakorlatilag maga az energiamegtakarítás kitermelné a törlesztőrészleteket, a törlesztést lehet a hatékonyságjavulás miatt csökkenő, be nem fizetett rezsiből finanszírozni.

Ez a költségvetésnek is érdeke, hiszen a szigetelést követően ezek a házak az átlagfogyasztás alácsökkennek és az állam által dotált rezsicsökkentés borzasztó veszteségeit is mérséklik. Egy jól szigetelt ház mélyen az átlag alatt fogyaszt, így pedig az állam is minden egyes el nem használt köbméteren spórol. Olyan programokat érdemes indítani, amelyeknek az összköltségvetési szaldója inkább pozitív, vagy semleges, nem kerül pénzbe a költségvetésnek, mert az most szűkös.

Nemrég jelentette be a Masterplast, hogy belép egy új területre, az ásványgyapot szigetelőanyag piacra, miért pont most született meg a döntés?

A jelenlegi EPS- és XPS-gyártó kapacitásaink bővítése folyik, idén három gyárat építünk, de közben szeretnénk a termékválasztékot növelni. Sok helyre csak az ásványgyapot hőszigetelés ajánlott és az ásványgyapot mindkét fajtájából, a kőzetgyapotból és az üveggyapotból is hiány van Európa szerte, így nagy potenciált látunk benne.

A kőzetgyapot egy komplex termék, olyan anyag, ami kombinálja a hőszigetelést a tűzvédelemmel és a hangszigeteléssel. Az üveggyapot jellemzően a könnyűszerkezetekben használt egyszerűbb, olcsóbb, könnyű hőszigetelő anyag, aminek jók a hangszigetelő és hőszigetelő tulajdonságai.

Az ásványgyapot piacon négy globális cég osztozik, ez valóban egy elitklub, ahol mind a marzsok, mind a növekedés extrém jó és az is maradhat hosszú távon, mivel magasak a belépési küszöbök.

Kik lesznek a főbb versenytársak a szegmensben?

Az ásványgyapot szegmens nagy globális szereplői a Rockwool (csak kőzetgyapotot gyártanak), a Knauf Insulation, a Saint Gobain és az Owens Corning. Utóbbinak nincs nagy piaci részesedése Európában, de itt is van gyáruk. Mivel magasak a belépési küszöbök, csak nagyvállalatok tudnak megjelenni a piacon, a Masterplast most a nagyok játszóterére lép be. Ez a szigetelőanyaggyártás elitkategóriája, a legnagyobb beruházási igénnyel, ezért is fordulhat elő az, hogy egy maréknyi cég uralja a világot.

Mekkora beruházásról van szó és mit jelenthet a lépés az eredményesség tekintetében?

Kőzet-és üveggyapot termelésben is gondolkodunk, a konkrét beruházási döntések előkészítését az elérhető állami támogatás, a működtetéshez szükséges elektromos energia rendelkezésre állása és környezeti-fenntarthatósági szempontok alapján mérlegeljük. Belföldi és külföldi beruházások is szóba jöhetnek, a részletekről a szeptember 20-i befektetői konferencián beszélünk. De már most folyamatosan szedjük össze a személyi hátteret és több potenciális helyszínt és projektet vizsgálunk, amit az idei ében szeretnénk konkretizálni.

Ami az eredményekre gyakorolt hatást illeti, az ásványgyapot anyagok marzsa jóval a Masterplast profitrátájának jelenlegi szintje felett van.

Hogy állnak most a beszállítói láncok? Ki tudja elégíteni a gyártás a felpörgő keresletet, amivel számoltok?

A covid alatt nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy ne legyenek fennakadások az ellátásban és nem is voltak, ezért most egy magasabb készletszinttel dolgozunk. Jelenleg a mi termelési struktúránkban nincsenek kritikus termékek, de egy építkezés megállhat rajtunk kívül álló okok miatt is, ha például nincs tégla, nincs cement nincs cserép. Azt látjuk, hogy az építőipar energiaintenzív ágazataiban jelentős leállások vannak az energiaválság miatt, ez pedig okozhat fennakadásokat. Olaszországban a nagy csempegyárak közül több, amelyek fél Európát ellátják, egyszerűen nem indult újra szeptemberben a nyári leállás után. Magyarországon pedig a téglagyárak és cementgyárak is alacsony kapacitással termelnek és akadozik az ellátás, erre több példát láttunk.

Az alapanyag jelentős tétel a Masterplast működési költségeiben, hogy alakulnak most az árak?

Általánosságban a műanyagok ára lefelé ment, így esetünkben kompenzálja az energiaár növekedést az alapanyagárak csökkenése. Ennek köszönhetően a termékeink ára nem nőtt, sőt a polisztirol, vagy a gipszkarton profil esetén árcsökkenés volt a nyári időszakban. Arra is látunk példát, hogy sokan készleteket halmoztak fel és miután a hiány elmúlt, ezeket a cégeket már inkább zavarta a magas készletszint, ezért sokan ismét próbálják lejjebb vinni a készleteiket a nem kritikus termékekből. Mi bőven el vagyunk látva alapanyaggal, ami a mérlegünkből is látszik.

Az energetikai árrobbanást hogyan kezeli a vállalat, az emelkedő rezsiköltségek mennyire fájnak?

Jelenleg az energiaellátásban nincs olyan probléma, ami veszélyeztetné az üzletmenetünk. De régiónként eltér a helyzet, teljesen más politikát kell Németországban folytatnunk, ahol a magyar piacnál nagyobb a kockázat és valamennyi gázt is használunk. Teszünk lépéseket annak érdekében, hogy ezt kezeljük, például Németországban a vezetékes földgázt használó üzemünknél elindítottunk egy projektet, hogy tartályos földgázunk is legyen. Az LNG alapú gáz rendelkezésre áll akkor is, ha leáll az orosz vezetékes földgáz, ezt a rendszert szeretnénk a tél beálltáig, vagy legkésőbb az év végéig kiépíteni.

A gyártáshoz kapcsolódó energiaköltségünk kétharmada áram, ami egy fokkal normalizáltabb piac, mint a gáz. A termékek árába beépül a magasabb gázár, de nem tartozik a költségszerkezetünkben a legnagyobb tételek közé az energia, továbbra is az alapanyagok ára, a műanyagok ára teszi ki a nagyobb részét. Vannak olyan építőipari termékek, mint a tégla, vagy a cserép, gipszkartonlap, és cement, amelyek nagyon energiaigényesek, a mi jelenlegi gyártásunkra ez nem igaz.

Ami pozitívum, hogy a gyártási súlypontunk Szerbiában van és a szerbiai gáz-és áramárak jelentősen kedvezőbbek, mint az uniós. Szerbiának stabil orosz ellátása van, van egy más szintű, nem európai logikájú piaci gázár, ugyanis a szerb állami gázvállalat adja el a vállalatoknak és a lakosságnak is a gázt, egy államilag meghatározott áron. Nincs kereskedelmi piac, ezáltal pedig nem is szabadultak el az árak és ugyanez igaz a villanyárakra is.

Megújuló energia projektek vannak folyamatban a Masterplastnál?

Igen, meg is kezdtük a magyarországi polisztirolgyártásunkban az első napelemprojektet Hajdúszoboszlón és az ottani tapasztalatok alapján fogunk dönteni arról, hogy milyen mértékben terjesszük ki a többi üzemünkre. Elsősorban napenergiában gondolkodunk.

Friss hír a Masterplast háza tájáról, hogy a cég opciós vételi jogot szerez a T-CELL Plasztik Kft. fennmaradó 76 százalékos tulajdonrészére, amelyben 2019-ben vásárolt részesedést a vállalat. Miért fontos ez a cégnek?

Ezzel a lépéssel a T-CELL akvizíció kapcsán is kialakítottunk a Masterplast számára egy nagyon kedvező helyzetet, amiben a vállalat érdekei szerint tudunk majd dönteni. A mostani megállapodással a T-CELL fennmaradó tulajdonrészének megvásárlására szerzünk vételi jogot, amely alapján a 2022-es üzleti év zárását követően három éven belül nagyon kedvező feltételek mellett, mindössze ötszörös EBITDA szorzóval vehetjük meg az üzlettársunk részesedését, és így 100 százalékban a Masterplast tulajdonába kerülhet a cég. Ez a lehetőség fontos része a hőszigetelőanyag gyártásunk felpörgetésének, az intenzív fejlesztésnek. Így jövőre már 6 hőszigetelőanyag gyártóüzem lehet a birtokunkban, amelyből 5 EPS és 1 XPS polisztirol hőszigetelőanyag gyár. Emellett a tranzakció üzleti eredményre gyakorolt hatása sem elenyésző. A T-CELL 2021-es adózott eredménye közel 585 ezer euro volt, ám 2022-ben erőteljes felfutásban van a hőszigetelőanyag értékesítésünk, ezért a cég idei éves eredménye ennél nagyobb lehet.

Mi a legnagyobb kockázat most a Masterplast életében, mi a legrosszabb forgatókönyv, amivel számol a cég?

Ami most a leginkább fókuszban van, az az energia ellátottság hosszútávú biztosítása. Elsősorban Németországban, de minden más gyártóüzemünkben is fontos cél, hogy ki tudjuk védeni, ha leállás van, és biztosítani tudjuk, hogy az üzemek tovább tudjanak működni. Nagyon aktívan foglalkozunk azzal, hogy legyen energiánk és minél inkább megfizethetően. A hőszigetelőanyagpiac leállása miatt nem aggódunk, az nagyobb veszély, hogy az építőipar sok problémával küzdhet, ezért oda kell figyelnünk arra, hogy a partnerek fizetőképessége megmaradjon. Az utóbbi években ez nem volt probléma, nem volt bebukott partnerünk, nem volt csőd, de most kockázat lett és sokkal jobban kell figyelnünk a kintlévőségeink menedzselésére. Harmadrészt azzal, hogy a Masterplast belép a szálas hőszigetelő anyagok piacára, sok szempontból szintet lép, ezt a fejlődést a cég minden területének le kell követnie. Komoly menedzsment feladat, hogy fel tudjunk nőni ahhoz a mérethez, hogy egy nagy regionális szigetelőanyag gyártóvá válunk és a vállalat minden területe hatékony legyen. Ilyen nehéz időszakban, amikor recesszió, bérinfláció és egy állandó költségnyomás van, dolgozni kell azon, hogy meg tudjuk tartani az eredményességünket, hogy folyamatosan növeljük a humán erőforrás színvonalát, miközben a költségeket kordában tartjuk. Abban hiszek, hogy valaki akkor tud egy adott iparágban jó lenni, ha cost leader tud lenni és jó költségszinttel tud működni.

A Masterplast részvényei a magyar piacon masszívan felülteljesítők idén a növekvő kockázatok és romló befektetői hangulat közepette. Mit gondoltok, mennyire reális most a papírok árazási szintje?

Azt gondolom, hogy igazán nehéz idők várnak ránk, de azon kevés szektorok egyikébe tartozik a Masterplast fő tevékenysége, ami működni fog. A hőszigetelés egy olyan iparág, aminek most minden észérv szerint prosperálnia kell. Az elkövetkezendő években ennek a területnek a fejlődése nem áll meg, ezen a téren optimista vagyok.

Véleményem szerint azzal, hogy belépünk az ásványgyapot piacra, a mi árazásunknak is közelebb kellene kerülnie a nagy európai versenytársak, mint a Rockwool, vagy a Saint Gobain árazási szintjéhez.  Azt gondolom, hogy a Masterplast megint egy olyan robbanás előtt állhat, mint ami az egészségipari megjelenés volt.

Szeretek ambiciózus célokat kitűzni magam elé, és akkor lennék elégedett, ha kétéves távlatban a 10 ezer forintot is meghaladná az árfolyam.